Kötelező az RNY lekérdezés, de megvalósul?
A hiábavaló küldés elkerülhető RNY lekérdezéssel
A címben feltett kérdésre a válasz: hézagosan. A Rendelkezési Nyilvántartás lekérdezésétől most még sokan eltekintenek. Talán azért, mert körülményes művelet, tömegesen címzésnél szinte kivitelezhetetlen. Cikkünkben egy példát is említünk, hogyan élhet (vissza) jogával az az ügyfél, aki nem az általa megadott címre kapja a felszólítást.
2021. 04. 15.
Erről olvashatok további 4 perc alatt:
- Rendelkezhetek arról, hova szeretném kapni a hivatalos megkereséseket.
- A rendelkezések címzettjei kötelesek figyelembe venni az ügyfelek akaratát.
- A joghatás is veszélyben forog, ha nem teszik.
- A tömeges RNY lekérdezés nagyon nehéz.
A Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) célja, hogy az elektronikus ügyintézési tér ügyfelei (magánszemélyek, cégek, egyéb gazdálkodó szervek) az ügyintézéssel összefüggő rendelkezéseiket, jognyilatkozataikat teljes bizonyító erejű magánokiratként elektronikus úton rögzíthessék. Ezek aztán egy nyilvántartásban érhetők el a megismerésükre jogosult, illetve kötelezett szervek számára.
Az ügyfélnek minden esetben először a kapcsolattartásra vonatkozó jognyilatkozatait kell rögzítenie. Ennek keretében nyilatkozhat arról, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek milyen formában, illetve módokon érhetik el, illetve küldhetnek joghatás kiváltására alkalmas, továbbá tájékoztatási célú küldeményeket, értesítéseket. Megadhatjuk, hogy elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási formát választunk, illetve meghatározhatjuk a hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elektronikus elérhetőségünket. Tájékoztatási célra egyéb elektronikus címet is megadhatunk.
A kapcsolattartási rendelkezések megtételét követően további rendelkezések tehetők az RNY-ben. Lényegesek a meghatalmazások a valamely szerv előtti eljárásra vonatkozóan, így nem kell papíralapú meghatalmazást készíteni. Ezek ugyanakkor nem elektronikus ügyintézés esetén is felhasználhatók. A meghatalmazás a meghatalmazott által is készíthető, ezt aztán a rendelkező személy hagyja jóvá.
A Rendelkezési Nyilvántartás (RNY) használata kötelező
Az E-ügyintézési törvény (2015. évi CCXXII. törvény) meghatározza az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek körét. Ezen szervek kötelesek az eljárásaik során lekérdezni és figyelembe venni az ügyfél RNY-ben tett rendelkezéseit. A lekérdezéshez csatlakozniuk szükséges az RNY-hez. Itt tekinthető meg a már csatlakozott szervek köre.
Egy természetes személy ügyfél nyilatkozhat arról, hogy elektronikus tárhellyel rendelkezik (KÜNY tárhely, régebbi nevén ügyfélkapu), és azt hivatalos elérhetőségként bejelenti, vagyis hogy elektronikusan kíván kapcsolatot tartani a meghatározott szervekkel. Tegyük fel, hogy ez a személy természetvédelmi területen lakik, ahol kertészkedéssel szabálysértést követ el. A szabálysértési hatóságként eljáró nemzeti parknak, amennyiben joghatást szeretne kiváltani, az illető KÜNY-tárhelyére kell küldenie megkereséseit, a postára adással nem érhet célt. Az ügyfél legalább is mondhatja azt, hogy majd akkor hagyja abba a répatermesztést, ha a nemzeti park is szabályosan jár el.
A Rendelkezési Nyilvántartás tömeges lekérdezése nehéz
A Rendelkezési Nyilvántartás kötelező lekérdezése ügyiratkezelési problémaként akkor jelentkezik, ha egy adott szervnek vagy pl. szolgáltatónak tömegesen kell lekérdezni, hova várják a megkereséseket az ügyfelek. Ez egyenként, webfelületen kattingatva annyira időrabló, hogy majdnem lehetetlen. Megoldásként ilyen helyzetekben olyan szoftvereket alkalmaznak, amik a lekérdezést a lehető legjobban integrálják a dokumentumkezelési, címzési folyamatba.
A Gazdálkodó szervezeteknek kötelező RNY-ben rögzíteni a hivatalos elérhetőségüket, ami jellemzően Cégkapu, de lehet Hivatali Kapu is.
Az ügyintézési rendelkezéseket elektronikus úton vagy személyesen lehet megtenni. A DEÜSZ Egyesület videóját érdemes megnézni arról, hogyan lehet elvégezni a kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatot a rendelkezes.gov.hu oldalon keresztül. Elektronikus mód lehet még a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonal tárcsázása, ám e két megoldás csakis akkor működik, ha az ügyfél rendelkezik az elektronikus azonosítási szolgáltatások valamelyikével (Ügyfélkapu, elektronikus személyazonosító igazolvány, vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítás). Elektronikus azonosítás hiányában kizárólag személyesen tehető ügyintézési rendelkezés a kormányablakokban és okmányirodai ügyfélszolgálatokon, illetve a NAV Kiemelt Ügyfélszolgálatain.
